Mi az a görcs?

A görcs az egyik leggyakrabban tapasztalható idegrendszeri probléma a kutyákban. Nevezik rohamnak, vagy rángatózásnak is. Az alább felsorolt tünetek együtt, vagy különböző kombinációkban jelentkezhetnek roham esetén:

1.) Tudatzavar, vagy eszméletvesztés
2.) Testszerte izomrángás
3.) a mentális állapot megváltozása, a környezeti ingerekre való reagálás hiánya, hallucinációk
4.) önkéntelen vizelet- vagy bélsárürítés, nyálzás
5.) viselkedésváltozás, pl. a tulajdonos fel nem ismerése, támadó magatartás, futkározás körbe-körbe céltalanul

Mi a görcsroham 3 szakasza?

1) „Pre-ictalis (görcs előtti) szakasz, vagy aura”: ilyenkor a kutya viselkedése megváltozik, elbújik, izgatottá válik, vagy keresi a gazdáját. Nyugtalan, ideges lehet, sivíthat, remeghet, és nyálzás jelentkezhet nála. Ez a szakasz néhány másodperctől néhány óráig is eltarthat.

2) „Ictalis (görcs) szakasz”: a tényleges roham, ami néhány másodperctől 5 percig tarthat. A test izmai erős összehúzódást mutatnak, a kutya oldalra dől, remeg és a végtagok paralitikusak. A fej hátracsavarodik. Vizeletürítés, bélsárürítés és nyálzás fordulhat elő igen gyakran. Ha öt perc alatt magától nem rendeződik a görcsroham, ún. „status epilepticus”, vagy „elhúzódó görcsroham” esete áll fenn.

3) „Post-ictalis” (görcs utáni) szakasz: ez alatt zavartság, tájékozódási zavar, nyálzás, nyugtalan járkálás és/vagy a látás átmeneti elvesztése jelentkezhet. Nincs direkt összefüggés a roham súlyossága és ennek a szakasznak a hossza között.

Veszélyben van-e a kutya görcsroham alatt?

A drámai tünetek ellenére a kutya nem érez fájdalmat, csupán zavarodottságot. A nyelvét sem tudja lenyelni. Ha görcs alatt a szájába nyúlunk, ezzel nem segítünk rajta, viszont könnyen megharaphat bennünket az állat. A legfontosabb, hogy megvédjük őt a leesésétől, vagy hogy kárt tegyen magában. A sérülés kockázata akkor a legkisebb, ha a földön fekszik. Ha a görcsroham tovább tart néhány percnél, a testhőmérséklet emelkedni kezd. Ha másodlagos hipertermia jelentkezik a görcs következtében, ez egy sor másfajta problémára irányíthatja a figyelmet.

Milyen típusú görcsei vannak a kutyának és a macskának?

Bármilyen akarattól független mozgás- vagy viselkedésorma jelentkezése görcsre utalhat. A görcsrohamok különféle kategóriákba sorolhatók:

Generalizált (Grand Mal) görcsroham
Ez a társállatok leggyakoribb görcstípusa. Az egész test merev, vagy a merevség/izomösszahúzódás ciklusonként jelentkezik (ún. tónusos/klónusos állapot). Tudatvesztés, akaratlan vizelet- és bélsárürítés jelentkezhet.

Részleges (parciális) görcsroham
Ezek a fajta görcsrohamok az agy valamely specifikus területéről származnak, így a test valamelyik specifikus régióját érintik. A parciális rohamok aztán generalizálódhatnak, és az egész testet érinthetik.

Pszichomototos görcsök
Ez a típus zömmel viselkedésbeli eltérést jelent, ilyenkor az állat akaratlan ordíthat, körmozgást végezhet, stb. Az abnormális viselkedést azután generalizált görcsroham is követheti.

A görcsöket (ami neurológiai állapot) gyakran igen nehéz megkülönböztetni a fáradékonysággal járó egyéb kórképektől (pl. a szív-érrendszeri megbetegedésektől). Klasszikusan az igazi görcsrohamokat egy „aura” előzi meg, vagy egy olyan speciális „érzés”, ami köthető a közelgő rohamhoz. Mivel az állatok nem beszélnek, általában mi nem észleljük kedvencünkön az aurával kapcsolatos bármilyen változást. A görcsöt minden esetben a post-ictalis szakasz követi, ami alatt az állat zavarodottságot mutat, esetleg elveszíti látását. Néhány perctől órákig is eltarthat ez az állapot.

***A GÖRCS UTÁN JELENTKEZŐ (POST-IKTÁLIS) TÁJÉKOZÓDÁSI ZAVAR BIZTOS JELE A GÖRCS MEGTÖRTÉNTÉNEK***

Mi válthat ki görcsrohamot?

Számtalan oka lehet a görcs kialakulásának. Az epilepszia a leggyakoribb kutyák esetében. Ezenkívül májbetegség, veseelégtelenség, mérgezés és agyi tumorok is előidézhetik. A görcsök előidézői lehetnek agyon belüli (pl. trauma, daganat, fertőzés) vagy kívüli (alacsony vércukorszint, keringő toxikus anyagcsere termékek, pajzsmirigy alulműködés vagy mérgezés) történések. Az első lépés az agyon kívüli okok kizárása, elsősorban vérvizsgálatok segítségével. Érdemes szemészeti vizsgálatot is végezni, hiszen a retina (ideghártya) mutathat elváltozást. Ha a tesztek negatívak, az állat életkora szerinti osztályozás következik:

Egy évesnél fiatalabb állatok
A görcsöket ilyenkor általában az agyat érintő fertőzések okozzák. Az agy- és gerincvelői folyadék vizsgálata ez esetben nagyon fontos lehet.

1 és 5 év közötti állatok
Sokszor nem találunk kiváltó okot és a görcsrohamot epilepsziának tekintjük.Ha arohamok elég gyakran jelentkeznek, megkezdjük a gyógyszeres kezelést ezek elnyomására. A snauzerek, basset hound, skót juhászok és a cocker spánielek esetén 2-3x gyakrabban fordul elő epilepszia, mint a többi fajtában.

5 évnél idősebb állatok
Ebben a csoportban a koponyán belüli növekvő, és az agyra nyomást gyakoroló daganat áll a rohamok hátterében (pl. meningeoma). A legtöbb ilyen daganat, ha időben észlelésre kerül, operálható. CT vagy MR vizsgálat szükséges a diagnosztizáláshoz. Ha az operáció nem kivitelezhető, alternatívát jelenthet a kortikoszteroidokkal való kezelés az agyban kialakuló duzzanat visszaszorítására. Továbbá itt is szükség van a rohamok elleni gyógyszeres terápiára.

Epilepszia

Gyakorlatilag ezen a néven illetjük azokat a görcsrohamokat, amelyek kiváltó okát nem sikerült megtalálni. Önmagában sem számít nagyon ritka kórképnek. Kutyában viszonylag gyakran születik ez a diagnózis, macskák esetében viszont kimondásához általában az agy-gerincvelői folyadék analízisére és az agy képalkotó eljárással való vizsgálatára van szükség.

Reaktív rohamok

Azok a görcsrohamok sorolhatók ide, amelyek anyagcsere problémákkal vagy mérgezéssel állnak összefüggésben. Ekkor az agy maga normál állapotú.

Másodlagos rohamok

Azonosítható agyi abnormalitásból származó kórképek tartoznak ebbe a csoportba.

Elsődleges rohamok

Azokat a görcsrohamokat tekintjük elsődlegesnek, amelyek egyik fent említett csoportba sem férnek bele (vagyis nem sikerült megtalálni a kiváltó okot).

A görcsrohamok elnyomásának gyógyszeres lehetősége: A fenobarbitál

A görcsrohamok kezelésének alapvető célja a rohamok számának leredukálása. Az egyik legjobb választás a fenobarbitál.

Mikor kell elkezdeni a kezelést?

1.) Ha a rohamok sorozatban jelentkeznek, vagyis egyik követi a másikat.
2.) Ha izoláltan jelentkezik a roham, de legalább havonta egyszer, vagy sűrűbben

2.) Speciális esetekben, például, amikor nem ismert a görcsrohamok gyakorisága

3.) A német juhász, golden retriever, ír szetter és bernáthegyi fajták közismerten nehezen kezelhetők epilepsziára. Az a legjobb, ha ilyenkor nem várunk a gyakori rohamok jelentkezésére, mert ezzel még nehezebb lesz kontrollálni a görcskészséget.

Mit kell tudnunk a fenobarbitálról?

Ez a hatóanyag egy hosszú hatású barbiturát, ami képes az agyból kiinduló görcsrohamok intenzitását mérsékelni. Nem drága gyógyszer. Hasznos a rendszeres fenobarbitál-vérszint ellenőrzés a megfelelő dózis kiválasztásához.

Az epilepsziás kutyák 20-30%-a csak fenorbarbitállal önállóan nem kontrollálható. Ha egy kutya a fenobarbitál kezelés ellenére görcsrohamot mutat, elsőként vérszint ellenőrzés szükséges, és mielőtt más gyógyszerhez nyúlunk, ki kell mutatni, hogy a maximális terápiás dózis hatástalan. (Sok kutya csak azért mutat görcsrohamot, mert kevesebb gyógyszert kap, mint a megengedett legmagasabb dózis). Ha viszont nem használ, vagy a mellékhatások felerősödnek, kálium bromid kiegészítés (ld. alább) válik szükségessé, alacsonyabb fenobarbitál dózis mellett.

A fenobarbitál monitorozásának egy másik fontos része a toxicitásával függ össze. A gyógyszer ugyanis májkárosító lehet, emiatt a májfunkciók időszakos ellenőrzése feltétlenül indokolt (ajánlás: évente 2x).

A fenobarbitál leggyakoribb mellékhatásai

Szedáció – az állat bódultságot mutathat. A hatás átmeneti, addig tart, amíg az állat anyagcseréje rendeződik (általában ez nem hosszabb néhány napnál). Ha agydaganata van az állatnak, hosszabb idejű szedáció várható.

Túlzott szomjúságérzet és étvágy – Ez a nemkívánatos hatás sajnos permanensen jelentkezik. Ha kifejezetté válik, le kell csökkenteni a fenobarbitál adagját és kiegészítő terápia szükséges. Macskáknál általában ez a hatás nem jelentkezik.

Mi a teendő, ha a fenobarbitál nem működik, vagy mellékhatások lépnek fel?

Ilyen esetekben a kálium bromid a legjobb választás. Ilyenkor a fenobarbitál dózisát általában lecsökkentjük, és a kálium bromidot magas dózisban kezdjük adni egy-két nappal a későbbi fenntartónak szánt dózis előtt. A bromidok nagyon lassan érik el a terápiás vérszintet 8akár hónapok alatt), emiatt általában nem önmagában adjuk, hanem fenobarbitállal kombináltan. Mikor mindkét szert együtt adjuk, a mellékhatások összeadódhatnak.

Az epilepsziás kutyák 25-30%-ában a megfelelő fenobarbitál és/vagy bromid vérszint ellenére sem kontrollálható a görcsroham. Az emberi görcsellenes szerek hosszú listája ismert ugyan, de kutyáknál nem mind alkalmas (pl. számos tablettát kellene napjában többször adni), vagy elérhetetlenül drága. Néhány gyógyszer, ami adható a fenobarbitál és/vagy kálium-bromid kezelés kiegészítéseként:

Clorazepam (Clonazepam, Rivotril®, Clonapam)
Ez a hatóanyag a diazepámmal rokon (a korábbi Valium® hatóanyaga is ez volt, ami ismert görcselleni szer), görcsrohammal járó vészhelyzetben is kiváló. A probléma a hatóidejével van: változatos, egyénfüggő és csak tapasztalati dózisok léteznek. Ezen kívül gyakran alakul ki hozzászokás ehhez a gyógyszerhez, emiatt folyamatosan növelni kell az adagot. Ha viszont hirtelen abbahagyjuk az adását, megvonásos görcsrohamok jelentkezhetnek.

Felbamate (Taloxa®)
Ez a gyógyszer kevés mellékhatással bír, azonban napi háromszor adandó és kölyökkutyákban nem hat valami jól. Nagy kutyán alkalmazva a havi adag nagy kiadással jár. Nincs azonban szedáló hatása, emiatt szívesen alkalmazzuk olyan agyvelőbetegségek terápiájára, amelyek eleve álmossággal, fáradékonysággal, tompultsággal járnak

Gabapentin (Gabagamma, Gabator, Gordius, Neurontin®)
Ezt a gyógyszert naponta 3-4x kell adni, és hasonlóan drága, mint a felbamat. Előnye viszont, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása, és a megfelelő vérszintet már egy héten belül eléri. Egyesen nagy jövőt jósolnak ennek a hatóanyagnak, mások kevésbé.

Levetiracetam (Keppra®)
Ez a hatóanyag a különösen semmi másra nem reagáló, ún. refrakter epilepsziák esetében nagyon népszerű. Megbízható és alig van mellékhatása. Hátránya viszont a magas ára és a napi háromszori adagolási szükséglet. A dózisok részben tapasztalatiak.

Görcsrohamok otthon (Mi számít vészhelyzetnek?)

Szerencsés helyzet, ha a gyógykezelés megkezdése után az állat egyáltalán nem mutat görcsrohamot. Alkalomadtán előfordulhatnak görcsök a kezelés ellenére is, ezek azonban általában nem adnak okot aggodalomra. Fontos, hogy a görcsölő állat veszélyes is lehet a tulajdonosára. A nem akaratlagos állkapocs csattogtatás közben a kutya könnyen haraphat, és a post-ictalis szakaszban (a görcs után) az állat zavarodott lehet, nem ismeri fel a gazdáját, ilyenkor szintén óvatosnak kell lennünk vele szemben. Vannak azonban tényleges vészhelyzetek:

1.) Megállás nélküli görcsroham, több, mint 5 percen keresztül (”status epilepticus”)
2.) Háromnál több görcsroham 24-óra alatt

Ha rendkívül heves, vagy a két vészhelyzet valamelyikére jellemző görcsroham jelentkezik, speciális elsősegély szükséges: ilyen diazepam tartalmú rektális (végbélen át adandó) oldat adása. Ez a legkönynebb gyógyszerbeadási mód és a legveszélytelenebb is. Sikerrel alkalmazzák évek óda epilepsziás gyermekeken is, gyakorlatilag ezt a technikát adaptáltuk az állatorvoslásba.

Leállhatunk-e a gyógyszerezéssel?

Legalább egy éves görcsmentes időszakra van szükség, hogy felvetődjön a gyógyszer elhagyás gondolata. Azoknál a fajtáknál, amelyeknél a görcskontroll eleve nehézségekbe ütközik (ld. fenn), a legjobb sohasem abbahagyni a kezelést. Fontos, hogy a fenobarbitált nem lehet hirtelen abbahagyni. Minden a gyógyszerekkel kapcsolatos változtatást meg kell beszélni állatorvosunkkal.

Görcsroham jelentkezése után mi a teendő, keressük-e az okát, miért történt?

Minden görcsroham esetén kórtörténet felállítására van szükség: pl. ki volt-e téve az állat mérgezés lehetőségének, hozzájuthatott-e hallucinogén anyaghoz, érhette-e trauma, sérülés a fejét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, vér- és vizelet analízis és egy EKG vizsgálat. Ezekkel a tesztekkel kizárjuk az esetleges máj-, vese-, szívproblémát, az elektrolit-egyensúly zavarát vagy a vércukorszint rendellenességét. Külföldön járt kutyák esetében a szívférgesség kizárása is szóba jön.

Ha mindezek kizárhatók, további kiegészítő vizsgálatok következhetnek, függően a rohamok súlyosságától és gyakoriságától (az alkalmi rohamok kevésbé számítanak veszélyesnek, mint a súlyos és gyakran jelentkező nagy rohamok). Ilyenkor az agy-gerincvelői folyadék analízisét végezzük el. Ha van rá lehetőség, CT és MR vizsgálatok jöhetnek még szóba.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a görcsrohamokat?

A kezelést tehát általában csak akkor kezdjük el, ha havonta többször, vagy sorozatban, illetve nagy rohamok jelentkeznek. Innentől fogva görcselleni készítményt adunk egy életen át. Törvényszerű, hogy ha a görcsellenes terápiát hirtelen abbahagyjuk, megnő a kockázata annak, hogy még súlyosabb és még veszélyesebb rohamok alakuljanak ki. Az állatorvos feladat, hogy mérlegelje a dózisokat és kezelési sémát készítsen.

Görcsrohamokkal illetve epilepsziás tünetekkel, jóval ritkábban találkozunk macskákban, mint kutyákban. Az agy elülső részének megbetegedései kapcsán, az egyik leggyakoribb tünetegyüttes.

Néhány fontos kifejezés

Roham (ictus, görcsölés): egy akaratlan zavar az agy normális működésében, mely leggyakrabban kontrollálhatatlan izom összehúzódásokban nyilvánul meg. A rohamok jelentkezhetnek akár az egész élet során egyszer, néhányszor, vagy akár többször egymást követően, egy hosszabb rohammentes időszak után (hetek, hónapok).

Epilepszia: visszatérő, ismétlődő görcsrohamokkal járó megbetegedés.

Preictus (a rohamot közvetlenül megelőző állapot): általában magatartásbeli rendellenességekkel találkozunk, bár ezek sokszor olyan enyhék, hogy elkerülik a figyelmet. A tünetek lehetnek: nyugtalanság, félelmi reakciók, nyálzás, merev tekintet, ugatás, vonítás. Ez a stádium pecekre, esetleg órákra terjedhet.

Postictus (közvetlenül a roham utáni állapot): az az időszak, amíg a cica visszatér a normális állapotába egy rohamot követően. 24-48 óráig is eltarthat. Változatos tünetekkel találkozhatunk: fáradékonyság, aluszékonyság, izgatottság, járkálás, fokozott étvágy, és vízivás.

Generalizált roham (grand mal roham- az egész testre kiterjedő nagyroham): rángatózás, merev végtagok, úszó- kúszó mozgások, a bélsár és vizeletürítés kontrolljának elvesztése. A fej gyakran hátrafeszített a gerincoszlop fölé.

Status epileptikus: folyamatos rohamok, melyek 5-10 percnél tovább tartanak. Ebben az állapotban a macskák azonnali beavatkozást igényelnek.

Parciális rohamok: nagyon ritkák macskán. Az izom összehúzódások csak egy adott izomcsoportra terjednek ki, vagy viselkedésbeli változásokat okoz (pl. a farok kergetése, képzeletbeli tárgyak harapdálása, agresszió).

Absence roham (petit mal-kis roham): kisfokú görcsös aktivitás: nagyon ritkán jelentkezik macskán.

A rohamok leggyakrabban akkor jelentkeznek, mikor az agy aktivitása megváltozik, mint például alváskor, etetéskor, vagy izgalmi állapotban. Az érintett macskák a rohamok között teljesen normálisak lehetnek. Nagyon sok különböző betegség okozhat rohamokat, így fontos lenne a kiváltó okot megtalálnunk (a roham maga csak egy tünet). Ha sikerül a kiváltó okot kezelni, nagyobb az esély, hogy a rohamokat kontrollálni tudjuk. Macskákban a valódi epilepszia (idiopathikus, nem található háttérok), szemben a kutyával, ritka.

Hogy tudom segíteni az állatorvosom, az epilepszia diagnózisában?

Próbáljuk meg, minél alaposabban megfigyelni a macskát a roham ideje alatt. Ez értékes információkkal szolgálhat a betegség típusához, ami a problémát okozza.

1.) Milyen idős korban kezdődtek a rohamok, és rosszabbodtak-e ez idő alatt?
2.) Visszatérőek a rohamok, vagy teljesen váratlanul jelentkeznek?
3.) A rohamok gyakorisága
4.) Köthetőek a rohamok valamilyen eseményhez: alvás, etetés, izgatottság stb.
5.) Bármilyen más tünet, ami betegségre utalhat: csökkent étvágy, fáradékonyság, fokozott vízivás stb.
6.) A cica életkörülményei is fontosak lehetnek
7.) Gyógyszerek: különösen a legutóbbi féregtelenítés, ill. bolha ellenes kezelés
8.) Étrend
9.) Mérgekhez való hozzáférés

Rohamokat okozhatnak direkt az agyat érintő (idegrendszeri) betegségek, illetve nem az agyat érintő (nem idegrendszeri) betegségek, mint például máj, ill. vesebetegségek. Sok betegség, ami korábban nem volt kezelhető, ma már az, bár szakellátást, specialistát igényel.

Hogyan lehet eljutni a roham okának felismeréséhez?

Számos vizsgálat szükséges, míg eljutunk a végső diagnózishoz. Először is szükség van egy teljes vérvizsgálatra, a nem idegrendszeri eredetű rohamok kizárására. Ezt követheti teljes altatásban egy koponyaröntgen, és a agyfolyadékból való mintavétel. Az agyvelőt részletesen azonban csak MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) és CT (computertomográfia) segítségével képezhetjük le. Ez utóbbi vizsgálatok Magyarországon két helyen, Budapesten, és Kaposváron érhetők el.

Milyen kezelések lehetségesek?

Nagyon fontos, hogy ha egy cicának rendszeresen van rohama (több mint egy, 6-8 hetente), kezelést kapjon, még ha a kiváltó ok nem is ismert, hiszen minden egyes roham további agykárosodást okozhat, mely megnöveli az esélyét, egyre súlyosabb és gyakoribb rohamok- és komplikációk kialakulásának. Olyan esetekben, mikor a görcsök oktana nem ismert, vagy nem kezelhető, magukat a rohamokat, direkt szükséges kezelni. Sokféle kezelés lehetséges. Hogy melyiket választjuk, mindig egyedi mérlegelés kérdése. Sokszor változtatni szükséges a gyógyszer adagján, típusán, adásának gyakoriságán, mire megtaláljuk az adott cicának a legmegfelelőbbet. Ez sokszor nehéz, frusztráló időszak, de a cica hosszú távú jóléte miatt nagyon fontos türelemmel lennünk. Sokszor a kezeléssel sem lehet teljes rohammentességet elérni. Ilyenkor a cél a rohamok számának és időtartamának csökkentése, hogy macskája többé- kevésbé normális életet élhessen.

A kezelés aranyszabályai

MINDIG kövessük a használati utasítást. Mind az adagolás, mind a gyógyszer beadásának ideje fontos a megfelelő vérszint fenntartásához.

SOHA ne fogyjon el a gyógyszerünk, mert a terápia hirtelen megszakítása komoly rohamokat indukálhat.

TUDASSA mindig állatorvosával, ha fogy a gyógyszerkészlet, hogy időben felírhassa azt. Ez különösen akkor fontos, ha a gyógyszert speciálisan a macskádnak rendelték.

TARTSA a gyógyszereket biztonságosan, gyermekektől elzártan, mert erőses nyugtató hatásúak lehetnek.

VIGYÁZZON bármilyen más gyógyszerrel, még a gyógynövény készítményekkel is, melyeket esetleg a macskának adna. Minden esetben egyeztessen állatorvosával.

Melyek lehetnek a kezelés mellékhatásai?

Enyhe mellékhatások gyakoriak, különösen a terápia kezdeténél, vagy ha változtatunk az adagoláson. A leggyakoribb mellékhatás a nyugtató hatás, de egyéb tünetek is előfordulhatnak, melyek általában hamar elmúlnak, ahogy a cica hozzászokik a gyógyszerhez. Ha a mellékhatások fennmaradnak, vagy súlyosnak tűnnek, mindig közölje állatorvosával.

SOHA NE VÁLTOZTASSON A GYÓGYSZER ADAGJÁN VAGY A BEADÁS GYAKORISÁGÁN MIELŐTT MEGBESZÉLTE VOLNA ÁLLATORVOSÁVAL!

Miért lehet hatástalan a kezelés?

Előfordulhat, hogy úgy tűnik a kezelés hatástalan. A legtöbb esetben ez azért van, mert a dózis, vagy a beadás ideje nem pontos. Kérjük, ellenőrizze, hogy pontosan követi-e a gyógyszer tájékoztatóját. Néhány esetben vérvétel is szükséges, hogy a gyógyszer vérszintjét ellenőrizzük, megfelelő-e.

Egyéb okok, melyek a kezelés sikertelenségéhez vezethetnek:

1.) Különleges körülmények, mint például a stressz. Ilyenkor sokszor megnövelt gyógyszeradagok szükségesek.
2.) Az alapbetegség súlyosbodása.
3.) Néhány eset nem kezelhető gyógyszeresen.

A rohamok általában egy meglehetősen súlyos betegség tünetei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem lehet macskájával tenni. Korrekt, megfelelő kezeléssel, cicája életminősége nagymértékben javítható.

.

.

.
.

.

.
.

.

.


.

.
Mi az a pyometra?
.

Pyometrának a méh gennyes gyulladását nevezzük. Ez egy súlyos és életet veszélyeztető állapot, amely gyors és drasztikus ellátást igényel. Az alábbiakban elöször egy szuka kutya normális ivarszerveit mutatjuk be.
.

Az alábbi képen viszont már egy gennyes váladékkal töltött méh látható, ezt a megbetegedést hivjuk pyometrának.
.

.
A méh gennyes gyulladását sokszor a női nemi szervekben lejátszódó hormonális változások idézik elő. Ivarzás („tüzelés”) alatt a spermiumok biztonságos áthaladása érdekében a kutya szervezete a fehérvérsejteket kivonja a méhből. Ez a méh védekező rendszerének meggyengülését eredményezi, ami fertőzéshez vezethet. Emellett a „tüzelés” végeztével a vérben 8-10 hétig emelkedett marad a progeszteron hormon szintje, és a vemhességre készülve megvastagodik a méhet bélelő nyálkahártya. Ha többszöri ciklus („tüzelés”) során sem termékenyül az állat, a nyálkahártya tovább vastagodik és benne apró cysták alakulnak ki. A megvastagodott nyálkahártya váladékot termel, amely ideális környezet a baktériumok növekedéséhez. A magas progeszteron szint emellett gátolja a méhizomzat összehúzódását is.
.

Vannak más állapotok, amelyek ilyen változásokat eredményeznek a méhben?
.

Igen. Ugyanilyen változást eredményezhetnek a progeszteron származékot tartalmazó gyógyszerek is. Emellett az ösztrogén felerősíti a progeszteron méhre gyakorolt hatásait. Bizonyos esetekben a nemi szervek kezelésére olyan gyógyszereket használunk, amelyek mindkét hormont tartalmazzák.
.

Hogyan jutnak be a baktériumok a méhbe?
.

A méhet a méhnyak zárja el a külvilágtól. Az ösztrusz kivételével a méhnyak szorosan zárva van. Amikor ivarzás során kinyílik, a normál hüvelyflórát alkotó baktériumok könnyen bejuthatnak a méh üregébe. Ha a méh egészséges, a bejutott baktériumok gyorsan elpusztulnak, ellenben, ha a méh fala megvastagodott és cystákat tartalmaz, a körülmények nagyon kedvezőekké válnak a baktériumok szaporodásához. Emellett, mivel ilyenkor a méhizomzat nem tud összehúzódni, a bejutó baktériumokat nem tudja a méh eltávolítani magából.
.

Mikor fordul elő a pyometra?
.

A gennyes méhgyulladás fiatal és középkorú kutyákban is kialakulhat, de leggyakrabban idős állatokban fordul elő. Az évek során a többszöri vemhesség nélküli tüzelést követően a méhben elindulhatnak a gennyes méhgyulladás kialakulását elősegítő változások. A pyometra kialakulásának jellemző ideje a tüzelés végét követő 2-8 hét.
.

Mik a pyometra klinikai tünetei?
.

A tünetek leginkább attól függenek, hogy a méhnyak nyitott vagy zárt. Ha nyitva marad, a méhből gennyes váladék ürülhet a hüvelyen keresztül a külvilágra. Ilyenkor a farok alatti részen az állat szőrén, bőrén, vagy a fekhelyén könnyen észrevehető nedves, gennyes foltok jelennek meg. Emellett jelentkezhet láz, bágyadtság, étvágytalanság is.

Ha a méhnyak zárt, a képződő genny nem tud kijutni a külvilágra. A méh üregében összegyűlik és a has kiteltségét okozhatja. A baktériumok által termelt toxinok a méhnyálkahártyán keresztül felszívódva az állat keringésébe jutnak. Ezeknél az állatoknál a betegség jelei gyakran nagyon gyorsan jelentkeznek, étvágytalanok, visszahúzódóak és bágyadtak lehetnek, emellett előfordulhat hányás, hasmenés is. A baktériumok által termelt toxinok károsítják a vesék vizeletkoncentráló képességét. Ilyenkor a kutya több vizeletet ürít, illetve fokozódik a vízfelvétel is. Ez a folyamat nyitott és zárt méhnyaknál egyaránt kialakulhat.
.

Hogyan lehet diagnosztizálni?
.

A betegség elején a kutyáknál a kismértékű hüvelyfolyás mellett gyakran nem találunk más tünetet. A legtöbb esetben azonban a beteg állatokkal már csak előrehaladott esetben találkozunk a rendelőben. Egy sokat ivó, nem ivartalanított állatnál minden esetben gondolni kell a gennyes méhgyulladásra, különösen, ha hüvelyfolyást és tapintással fájdalmas hasat is tapasztalunk.

Gennyes méhgyulladás esetén jelentősen megnő a fehérvérsejtek száma és gyakran megemelkedik a globulinok (az immunrendszer által termelt fehérjék) mennyisége is. A toxinok vesékre gyakorolt hatása miatt a vizelet sűrűsége alacsonnyá válik. Hasonló eltérések a szervezetben máshol kialakult bakteriális fertőzés miatt is megjelenhetnek a laboreredményekben. Ha a méhnyak zárt, röntgenfelvételen gyakran kirajzolódik a gennyel kitelt méh. Ha a méhnyak nyitott marad, olyan kismértékű lehet a méhben összegyűlt váladék, hogy a röntgen felvétel nem vezet egyértelmű diagnózishoz.
.

.
Ultrahangos vizsgálat szintén segíthet a megnagyobbodott méh vizsgálatában és egy egészséges vemhességtől való elkülönítésében.
.

.
Hogyan kezelhető?
.

Gennyes méhgyulladás esetében az ajánlott kezelés a méh és a petefészkek sebészi eltávolítása, amely beavatkozást ovariohysterectomiának neveznek. Idejében felismert pyometra esetén a műtétet követően a kutyák gyorsan felépülnek. Ilyenkor a műtét alig különbözik a megszokott ivartalanítási műtéttől. Az alábbiakban egy pyometrás kutya méhét és petefészkeit távolitjuk el.
.

.
Előrehaladott gyulladásnál a műtét már nem minősül rutin beavatkozásnak, gyakran szükség van intenzív ellátásra is, amelyet 1-2 hetes antibiotikum kúrával kell kiegészíteni. Az alábbi eset ilyen volt.

.

A kutyám egy értékes tenyészállat. Van-e más lehetőség a műtéten kívül?
.

Meg lehet próbálkozni a betegség gyógyszeres kezelésével. A prosztaglandinok olyan hormonok, amelyek csökkentik a vér progeszteron szintjét, ellazítják és kitágítják a méhnyakat, valamint összehúzzák a méhfal izomzatát így kipréselve a gennyes tartalmat a méh üregéből. Eredményesen használhatóak a pyometra kezelésére, de nem minden esetben vezetnek eredményre, és néhány fontos szempontot figyelembe kell venni az alkalmazásuk során:

1.) Mellékhatásként nyugtalanság, lihegés, hányás, nyálzás, fokozott bélsárürítés és hasi fájdalom fordulhat elő. Ezek a tünetek általában az injekció beadását követő 15 percen belül megjelennek és néhány óráig tartanak. Jelentősen mérséklődhetnek az egyes kezelések után és csökkenthetők az állat jártatásával az injekciót követő kb. 30 percben.

2.) Nincs klinikailag észlelhető javulás a kezelést követő első 48 órában, ezért előrehaladott esetekben mérlegelni kell a prosztaglandinok használatát.

3.) A méhizomzat összehúzódását fokozva a méhfal repedését és a fertőzés hasüregbe való kijutását eredményezhetik, különösen zárt méhnyak esetén.
.

Az alábbiakban néhány fontos statisztikai adatot talál a prosztaglandinok alkalmazásával kapcsolatban
.

1.) nyitott méhszáj esetén a sikeres kezelések aránya 75-90%

2.) zárt méhnyak esetén ez mindössze 25-40%

3.) a későbbi gennyes méhgyulladás kialakulásának esélye 50-75%

4) az eredményes termékenyülés valószínűsége a következő tüzelésnél 50-75%
.

Mi történik, ha nem kezeltetem az állatomat?
.

A fenti kezelések nélkül a kutya kilátásai nagyon rosszak, a baktériumok által termelt toxinok hatása végzetes lehet. Zárt méhszáj esetén előfordulhat a méhfal repedése, ami a fertőzés hasüregbe való átterjedéséhez és elhulláshoz vezethet.

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Szász Viktornak  (Récsei Állaegészségügyi Center) forditói és szakmai közremüködéséért.

Pyometra esetleirás .

.
Tényleg veszélyes a szölö és a mazsola kutyáknak és macskáknak?
.

Kevesen tudják, hogy a szölö vagy a mazsola lenyelése kutyákban és macskákban halálos kimenetelü veseelégtelenséget okozhat.  Az USA-ban az utóbbi évtizedben kutyákban egyre gyakoribbak a szölö és a mazsola okozta mérgezési esetek, de macskákban is elöfordultak, mind a nagyüzemi, mind pedig a hobbi szölötermelöktöl származó szölöben és mazsolában.

.

Mennyi szölöt vagy mazsolát lehet elfogyasztani?
.

Az alábbi, legkissebb dózisú szölö-vagy mazsola elfogyasztása után heveny veseelégtelenség alakult ki kutyákban és macskákban:
Szölö: 20 gramm szölö / állat testsúlykg
Mazsola: 3 gramm mazsola / állat testsúlykg
Nem minden kutya vagy macska fogékony: sok állat nagy mennyiségü szölöt vagy mazsolát is gond nélkül elfogyaszthat.
.

Milyen állatoknál veszélyes?

Kutya és ritkábban macska.
.

Mi okozza a mérgezést?
.

Jelenleg nem ismeretes. A toxikusságot egyértelmüen a szölö és a mazsola belsejében található, vizben oldódó anyag okozza, tehát a szölö magvai nem okoznak toxicitást.  (Penészgombák, növényvédöszerek, nehézfémek szerepe kizárható).
.

Mikor gondoljon az állattartó mérgezésre?
.

Szölö vagy mazsola elfogyasztása. A a lenyeléstöl számitva néhány órán belül hányás, esetenként hasmenés, levertség, ataxia, fokozott vizeletfogyasztás és vizelés.  Dehidráció, hasi fájdalom, tántorgás, nyálzás, izomremegés.
.

Milyen diagnosztikai eljárásokat fog alkalmazni az állatorvosi praxis?
.

Vérvizsgálat, vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés.
.

Milyen más betegségek okozhatnak hasonló tüneteket (heveny veseelégtelenséget)?
.

1.) Fagyálló folyadék (ethylene glycol) mérgezés
2.) Nem-szteroid (NSAID) okozta toxicitás
3.) Hypoadrenocorticism krizis (Addison-féle betegség) .
.

Hogyan történik a gyógykezelés?
.

Hogyha nagyobb mennyiségü szölöt, vagy mazsolát evett meg a kutya, akkor a lenyeléstöl számitva 2-4 órán belül érdemes a gyomrot kiüriteni .  A gyomor kiüritése után aktiv szenet tartalmazó folyadékot (1-4 g/kg) kell adni, nyelöcsöszondán keresztül.

.Az aktiv szénnel egyidöben, azzal elkeverve, hashajtót is célszerü beadni, a szénnel megkötött béltartartalom eltávolitására. A továbbiakban pedig a heveny veseelégtelenség esetében alkalmazott gyógykezelési protokolt szükséges alkalmazni.
.

Mi ennek a mérgezésnek a kórjóslata?
.

Kedvezö
– hogyha a kutya vagy a macska nem lesz azotémiás 72 órán a szölö vagy a mazsola elfogyasztása után, akkor nem következik be veseelégtelenség
– idöben megkezdett gyógykezelés
– megfelelö vizeletkiválasztás (1-2 ml/kg/naponta)
– 7-10 napon belül javul a kezelésre
– jól eszik

Kedvezötlen
– késön megkezdett gyógykezelés
– gyenge, ataxiás
– lecsökkent vizeletkiválasztás
– magas kezdeti vér kalcium szint
– nem reagál az intenziv kezelésre
.
Mik az otthoni teendök?
.

Fontos, hogy mindig álljon rendelkezésre friss és elegendö tiszta viz. Kizárólag csak a vesekimélö diétát kell etetni, legalább 2 hónapig.
.

Mikor szükséges az ellenörzö vizsgálat?.

Hetente egyszer 4 héten át.

A cikket irta: Dr. Gál Sándor.

Szölö és mazsola okozta mérgezések .

Mi is ez a betegség?

Ennek a betegségnek több orvosi megnevezése van, nevezik Legg-Calve-Perthes kórnak, Legg-Perthes kórnak, simán Perthes kórnak, coxa planának vagy a combcsontfej aseptikus vagy avasculáris elhalásának is. A csípő egy gömbcsuklós ízület, ez azt jelenti, hogy nem csak két irányba tudjuk a lábunkat mozgatni, hanem pl. körözni is tudunk vele. A combcsontfej elhalásával az ízület elveszti mozgékonyságát. A betegség a combcsontfej vérellátási zavarával függ össze, ez lehet fejlődési rendellenesség vagy sérülés következménye.

Mi okozza a problémát?

A betegség általában fiatal kistestű kutyák (Yorkishire Terrier, West Highland White Terrier) öröklött betegsége, leggyakrabban tehát terrierekben fordul elő. Előfordulhat azonban a láb vagy a csípő sérülése, baleset után is.

Hogyan diagnosztizálják?

A betegség általában fokozódó sántasággal kezdődik, a kutya nem terheli a végtagját. Ez a vezető tünet. Szorítkozhat csak az egyik lábra, de gyakori, hogy mindkét lábon jelentkeznek a tünetek, főleg fiatal kutyákon, 5-12 hónapos korban. A fizikális vizsgálatnál feltűnő a csípő mozgékonyságának csökkenése, az izmok sorvadása és a láb rövidülése a másik oldalihoz képest. Pontos diagnózist röntgen vizsgálattal szokták megállapítani. Általában egyoldalon jelentkezik a betegség, de minden 8 eset közül egyben kétoldali a betegség. (Az alábbi képen a jobboldali csipöizület megbetegedése látható.)

Hogyan kezelik a betegséget?

A betegség műtétileg orvosolható, a combcsont fejének és nyakának eltávolításával. Ezt nevezik femoral head an neck osteotomiának is (FHO). Mivel ez a betegség főleg kistestű kutyáknál fordul elő, nem kell protézist beültetni, nagyobb testű kutyában azonban nélkülözhetetlen a csípőízület pótlása.

Mi történik, ha a csípőízület egy részét eltávolítják?

A műtét után a szervezet igen gyorsan rostos kötőszövettel fogja kitölteni az ízület helyét és így létrejön egy ún. álízület. Pár hónap múlva a legtöbb ilyen műtéten átesett kutya gond nélkül fog a labda után szaladgálni, mintha semmi sem történt volna.

Előfordulhatnak komplikációk?

Ennél a műtétnél ritkán fordulnak elő komplikációk. A kutyusok néhány százaléka továbbra is biceghet, esetleg hosszú távú fájdalomcsillapításra van szüksége. Előfordulhat, hogy ezeket az állatokat újra megműtik, hogy még nagyobb részt kivegyenek a combcsontból, hogy ezzel megszüntessék a kényelmetlen érzetet és fájdalmat.

Tenyészthetem-e a kutyámat?

Mivel a Perthes-kór örökletes betegség, ezért etikátlan és nem javasolt ezeket a kutyákat tenyésztésbe venni.

A cikket összeállitotta és szakmai helyességét ellenörizte Dr. Gál Sándor. Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Csernavölgyi Annának forditói és szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..

Székesfehérváron, a HEROSZ állatotthonban működő VADMADÁRKÓRHÁZ befogadja a sérült, beteg vadon élő madarakat, fészekből kiesett fiókákat. Itt gyógykezeljük, gondozzuk, és lehetőség szerint a természetbe visszajuttatjuk az egészségeseket.

A madár befogása

A beteg madár kiszolgáltatott, gyakran menekülni képtelen, fél az embertől, védekezni próbál. A madár befogása kellő óvatossággal történjen, ne okozzunk a madárnak sérülést, de ő se nekünk. A ragadozó madarak komoly sérülést okozhatnak csőrükkel vagy karmaikkal, a kicsi bagolyfiókák pld. tűhegyes karmaikkal, erőssen meg tudják szorítani a kezünket. Célszerű egy rongydarabot dobni a madárra, a ragadozó madarakat kesztyűben megfogni. A vergődő madarat szárnyánál, lábánál ne fogjuk meg, mert az könnyen csonttöréshez vezet.

Elhelyezése

Tegyük a madarat zárható papírdobozba, a megfelelő szellőzés biztosítása érdekében vágjuk kisebb nyílást a doboz tetejére. Bánjunk a madárral nyugodtan, és csendesen.

Szállítása

A dobozt biztonságosan zárjuk le, nehogy az autóban utazás közben kiszabaduljon a madár. Soha ne szállítsunk madarat kalitkában, ha nincs szállítódobozunk, akkor takarjuk le a kalitka oldalait. Ellenkező esetben megriad, összetöri magát, a félelem okozta stressz következtében állapota rosszabbodik.

(Kis Ráhel, 11 éves: Kakukk énekesmadár fészkében)

Ellátása

A beteg, sérült madarat mielőbbb gyógykezelni kell. A madárfiókák nem sokáig bírják a szomjazást, koplalást, ezért mihamarabb szállítsuk el a befogadóhelyre. Ha nem tudja a szállítást azonnal megoldani, akkor a madarat mielöbb itatni, majd etetni kell. Akinek van tapasztalata, az cseppentővel próbálja megitatni a madarat. Ragadozóknak nyers húst, magevőknek diszmadárboltokban kapható magkeveréket, rovarevőknek lisztkukacot adjon. A beteg madarak azonban általában nem fogadják el a felkínált táplálékot, vizet.

A fiókák felnevelése

A fiókák felnevelése nagyon időigényes feladat, nagy odafigyelést és türelmet igénylő fáradságos munka. Önállóvá válásukig, heteken át éjjel-nappal, néhány óránként itatni, etetni, gondozni kell a madarakat. A fióka a csőre felé közelítő cseppentő vagy ujjunk láttán álltalában kinyitja a csörét, ha mégsem, akkor a csukott csőr hegyére cseppentett viz hatására kinyitja a csőrét és keveset iszik. A megfelelő fióka nevelő táplálék beszerzése, etetése sem egyszerű.. Fontos tudni, hogy a rovarevők és magevők is rovarokkal etetik a fiókáikat, tehát pld. egy verébfiókát nem nevelhetünk fel magokkal, kenyérmorzsával. Készíthetünk főtt tojásból lágyeleséget, illetve vásárolhatunk állatkereskedésekben lisztkukacot, esetleg kifejezetten fióka nevelő tápot. Ezt kell óránként a madarak csőrébe tenni.

Madarak befogadása

A madarakat a HEROSZ telephelyén (Székesfehérvár, Takarodó u. 5., tel: 22/379-374,) 9.00-17.00 között vesszük át, ezen időn kívűl az Állatkórház (Székesfehérvár, Homoksor 7. 22/330-754) ügyelete segít nekünk az átvételben, és eljuttatja el hozzánk a madarakat. Kérjük, tegye a madarat csukható , de szellőző papirdobozba, melyből nem tud megszökni. A dobozra írja rá nevét, telefonszámát, ill. Azt, hogy a madarat mikor és hol találta, annak érdekében, hogy a madár sorsáról tájékoztatni tudjuk, és, hogy lehetőség szerint az eredeti helyszínen engedhessük szabadon.

Dr. Berkényi Tamás

állatorvos , vadmadárkórház, 30/9464-991
www.vadmadarkorhaz.hu

Miért kell oltani a nyuszikat?

Hamarosan itt a jó idö, de ez egyben a szúnyogok, bolhák, kullancsok aktivitásának kezdetét is jelenti. A vérszívó ízeltlábúak nemcsak a kutyáknak, cicáknak okoznak kellemetlenséget, illetve rizikót az általuk terjesztett betegségek miatt. A házi kedvencként tartott nyuszik is veszélyben vannak!

Két olyan fertőző betegséget is ismerünk, amelyek a nyulakat megbetegítve akár halálos kimenetelűek lehetnek.

Mixomatózis

A betegséget vírus okozza, amit vérszívó ízeltlábúak (pl. bolhák vagy szúnyogok) juttatnak az állat szervezetébe. A vírus az arc, fül és végbéltájék bőrében szaporodik, hatalmas duzzanatokat hozva létre. Ezek miatt a nyuszi nem lát jól, alig tud enni, inni. Két héten belül elpusztulhat az állat, még kezeléssel is nagyon kis esély van a felépülésre (és akkor is többnyire csúnya hegek maradnak vissza).

A megelőzése kell tehát szorítkoznunk, ami egyrészt a külső élősködők elleni védekezést, másrészt pedig a vakcinázást jelenti. Általában évi egy oltás elegendő, a szúnyoginvázió bekövetkezte előtt (veszélyeztetett helyeken még egy oltás javasolt egy éven belül).

A kisnyuszik az első oltásukat 6 hetes korban megkaphatják, utána elég az ismétlő oltást egy év múlva beadatni.

Nyulak vérzéses betegsége

Ezt a többnyire halálos betegséget minden 6 hetesnél idősebb nyúl megkaphatja. 1992-ben az Egyesült Királyságban írták le először, azóta azonban világszerte terjed. A vérzéses betegség heveny formája esetén az állatok mája károsodik, aminek nagyon súlyos vérzés a következménye. Ez olyan gyorsan is lezajlódhat, hogy esetleg tünetek nélkül okozza az állat hirtelen elhullását.

A vírus sokáig túlélhet a környezetben is, lévén igen ellenálló. Akár ruhán, cipőn is behurcolhatjuk, de madarak, ízeltlábúak is hordozhatják.  Ebből látszik, hogy az otthon tartott nyuszik sincsenek teljes biztonságban!

Itt is a megelőzésen van a hangsúly, hiszen a betegség gyakorlatilag kezelhetetlen. Általában 10 hetes kor után oltunk ellene, majd évente ismételjük.

Kérjük, hogy ezt az információt továbbítsák nyuszis ismerőseiknek, hogy ők is értesüljenek erröl a két betegségről.

Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Halmay Dórának (Ebcsont Beforr Állatorvosi Rendelö) szakmai közremüködéséért.

feltöltés alatt..